Mi az öntözőrendszer tervezése, és mi nem?
Az öntözőrendszer tervezése két részből áll. Az első a kertépítési rész: melyik terület milyen öntözést kap, hogyan oszlanak zónákra a felületek, hol van a vízforrás, és hol futnak a fő vezetékek. Ez a kertterv része, és a tervezőben jól előkészíthető. A második a hidraulikai méretezés: a rendelkezésre álló víznyomás és vízhozam, a csőátmérők, a szórófejek kiválasztása és elhelyezése, a szelepek és a vezérlés. Ezt a gyártói adatok alapján szakember vagy a gyártók tervezési segédletei végzik.
Ez a cikk az első részről szól: hogyan rendezze úgy a kertet, hogy az öntözés egyszerű és takarékos lehessen.
Az öntözési zónák logikája
Egy öntözési zóna azoknak a felületeknek a csoportja, amelyeket egyszerre, ugyanazzal a móddal és nagyjából ugyanannyi vízzel öntöz. A zónákat három szempont szerint alakítsa ki:
- Öntözési mód: a szórófejes és a csepegtető öntözés nem kerülhet egy zónába, mert más a vízfelhasználásuk és a futási idejük.
- Vízigény: a sok vizet kívánó (például veteményes, nedvességkedvelő évelők) és a szárazságtűrő (például perovszkia, varjúháj, cickafark) növények külön zónába kerüljenek.
- Fény: a napos és az árnyékos részek eltérően párolognak; a nagy különbségeket érdemes zónákkal követni.
A tervező növény-adatbázisa minden növénynél megadja a vízigényt (alacsony, közepes, közepes–magas, magas) és a fényigényt. Ha egy ágyásba azonos vízigényű növényeket ültet, az ágyás egyetlen csepegtető zóna lehet.
Csepegtető vagy szórófej?
| Felület | Jellemző öntözési mód | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Gyep | szórófej (rotoros vagy fix) | Egyenletes, átfedéses lefedés kell |
| Évelőágyás, cserjeágyás | csepegtető cső vagy gomba | A víz a gyökérzónába jut, a levél száraz marad |
| Sövény | csepegtető cső a sövény mentén | Egy cső a sövénysáv közepén |
| Fák (frissen ültetett) | csepegtető gyűrű a törzs körül | A begyökeresedés éveiben fontos |
| Veteményes, magaságyás | csepegtető cső soronként | Külön zóna, mert a vízigény idényenként változik |
| Cserepes növények, terasz | mikrocsepegtető | Kis vízhozam, sok kifolyó |
A csepegtető öntözés a vizet közvetlenül a talajra juttatja, kevesebb a párolgás és az elfolyás, a lomb száraz marad, ami csökkenti a gombás betegségek kockázatát. A szórófej a gyepnél elkerülhetetlen, de az ágyásokban vízpazarló, és a lombot is nedvesíti.
A kertterv, mint öntözési alap
A tervező összesítése az öntözés tervezéséhez is hasznos adatokat ad:
- Gyep m²: ebből indul a szórófejes zónák tervezése.
- Ágyás m² és ágyások formája: a csepegtető cső hossza az ágyások méretéből és a sortávolságból becsülhető.
- Sövény folyóméter: a tételes listában a sövény hossza is szerepel; ennyi csepegtető cső kell mentén.
- Növénylista vízigénnyel: a PDF második oldalán minden növény vízigénye szerepel, ami a zónák kialakításához segít.
A tervben a zónákat is jelölheti: rajzoljon kavics vagy évelőágyás elemet átlátszó jelölésként, egyedi felirattal („Zóna 1 – gyep”), és tegye a Méretek rétegre jelölt mérőszalagokkal a fővezeték nyomvonalát.
Gyep és ágyás szétválasztása
A szórófejes öntözés egyik leggyakoribb gondja, hogy a gyepet öntöző fej az ágyást, a burkolatot vagy a ház falát is áztatja. Ez a kertterv szintjén megelőzhető:
- A gyep legyen egyszerű, kompakt forma, keskeny nyúlványok és éles sarkok nélkül; ezeket a szórófej nehezen fedi le egyenletesen.
- A gyep és az ágyás között legyen szegély, és a szórófejeket a gyep szélére, befelé fordítva tervezze.
- A 1–1,5 m-nél keskenyebb gyepsávokat inkább ágyásnak vagy talajtakarónak tervezze; ezek szórófejes öntözése vízpazarló.
Vízforrás: vezetékes víz, kút, esővíz
Az öntözés vízforrása lehet vezetékes víz, fúrt vagy ásott kút, illetve gyűjtött esővíz. A tervben jelölje a csapok, a kút és az esővízgyűjtő helyét; az esővízgyűjtő tartálynak külön elem van a tervező Víz csoportjában. Az esővízgyűjtő tartályt az ereszcsatorna lefolyója alá kell tenni; mérete a tető alapterületétől és a helyi csapadéktól függ. Az esővíz nyáron, a legnagyobb igény idején gyakran elfogy, ezért általában kiegészítő vízforrásként tervezik.
A kutak létesítését és használatát jogszabály szabályozza, és a kút fajtájától és mélységétől függően engedély vagy bejelentés szükséges lehet. Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak; a részletekről a település jegyzője, illetve a vízügyi hatóság ad tájékoztatást.
A növények csoportosítása vízigény szerint
A takarékos öntözés kulcsa, hogy a hasonló vízigényű növények egy helyre kerüljenek. Ez a kertépítésben a hidrozónázás elve. A gyakorlatban három csoport elég:
- Magas vízigény: veteményes, frissen ültetett növények, a nedves talajt kedvelő növények (az adatbázisban például a tollbuga, a bugás hortenzia és a kányabangita). Ezek a ház és a vízforrás közelébe kerüljenek.
- Közepes vízigény: a legtöbb cserje és évelő, a gyep. Ezek alkotják a kert nagy részét.
- Alacsony vízigény: a szárazságtűrő növények, az adatbázisban például a perovszkia, a pompás varjúháj, a sásliliom, a cickafark, az orvosi zsálya és a kúszó boróka. Ezek a kert szárazabb, napos részeire és a kavicsos felületekre valók, és begyökeresedés után sokszor öntözés nélkül is megélnek.
Ha egy ágyásba vegyesen kerülnek ezek, az ágyás vagy túl sok, vagy túl kevés vizet kap. A tervező növénytáblázatában és a PDF növénylistájában minden faj vízigénye szerepel, így a csoportosítás már a tervben ellenőrizhető.
Mennyi víz kell?
A növények vízigénye a fajtól, a talajtól, az időjárástól és a fektetéstől függ, ezért pontos mennyiséget általánosan nem lehet megadni. Néhány általános elv:
- Ritkábban, de bőségesen öntözzön, hogy a víz mélyre jusson, és a gyökerek is lefelé nőjenek.
- Kora reggel öntözzön: kisebb a párolgás, és a lomb napközben megszárad.
- Frissen ültetett fák és cserjék az első egy-két évben rendszeres öntözést igényelnek, utána a legtöbb faj ritkábban.
- Mulccsal takart ágyásban lassabban párolog a víz.
A gyep vízigénye általában a legnagyobb a kertben, ezért a gyep méretének csökkentése a leghatékonyabb víztakarékossági lépés. Ahol a gyepet nem használják, talajtakaró növény, évelőágyás vagy mulcsos felület kevesebb öntözéssel is szép marad.
Csepegtető és szórófejes rendszernél a gyártók megadják a kifolyók óránkénti vízhozamát; ebből és a felületből a futási idő kiszámítható.
Öntözőrendszer tervezése lépésről lépésre
- Készítse el a kerttervet a kerttervezés lépései szerint; a gyep és az ágyások formája legyen végleges.
- Csoportosítsa a növényeket vízigény szerint; ha kell, cseréljen fajt, hogy egy ágyáson belül hasonló legyen a vízigény.
- Jelölje a zónákat és a vízforrást a tervben.
- Mérje meg a rendelkezésre álló víznyomást és vízhozamot a csapnál; ez határozza meg, hány fej vagy kifolyó működhet egyszerre.
- A hidraulikai méretezést végezze el a gyártói segédletek alapján, vagy bízza szakemberre. Ha a teljes kertet szakember tervezi, az öntözést is kérheti; szakértői kerttervet a kerttervezod.hu oldalon kérhet.
A veteményes öntözéséről a veteményes tervező oldal is ír.
Rajzolja meg a kertjét most
Ingyenes, regisztráció nélkül, böngészőben – mobilon is. A terv a böngészőjében marad, PDF-ben és képként letölthető.