Tudástár · Alapok

A kerttervezés lépései – sorrendben, a felméréstől a növénylistáig

A kerttervezés lépései ugyanabban a sorrendben követik egymást, akár egy 50 m²-es sorházi kertet, akár egy 1000 m²-es telket tervez: előbb a tények, aztán a funkciók, végül a növények. Ez az útmutató végigvezeti a hét lépésen.

20 m35 m20 m35 m

Miért számít a kerttervezés lépései közötti sorrend?

A kertet a legtöbben a növényekkel kezdik: tavasszal megtetszik egy cserje a kertészetben, hazaviszik, és keresnek neki helyet. Pár év múlva kiderül, hogy éppen oda kellett volna a terasz, vagy hogy a cserje elnyomja a mellette lévő ágyást. A kerttervezés lépései ezt fordítják meg: előbb azt tisztázza, ami nem változtatható (telek, ház, fény, közművek), aztán azt, amire a kertet használni akarja, és csak a végén választ növényt.

A sorrend azért fontos, mert minden lépés korlátozza a következőt. A terasz helyét a ház kijárata és a napfény határozza meg, az utakat a zónák, a növényeket a fény, a talaj és a rendelkezésre álló hely. Ha visszafelé halad, minden módosítás láncreakciót indít. A tervező ebben segít, mert minden elem utólag is áthelyezhető, de a jó sorrend akkor is időt spórol.

1. lépés: felmérés

A felmérés a terv alapja. Mérje le a telek oldalait és átlóit, a ház helyét a telekhatárokhoz képest, az ajtókat és ablakokat, a meglévő fákat (törzs helye és koronaátmérő), a közműaknákat, a csapokat, a villanyórát és a lejtést. Jegyezze fel az északi irányt is. Ha van földhivatali térképmásolata vagy a házhoz készült helyszínrajz, abból indulhat, de a valóságot ellenőrizze helyszínen.

A mérés módszereiről, a derékszög kitűzéséről és a szabálytalan telek felméréséről a kert felméréséről szóló cikk szól részletesen. A tervezőben a felmérés eredményéből lesz a telek (téglalap vagy sokszög), a ház és a fix elemek.

2. lépés: igények és adottságok listája

Mielőtt rajzolna, írja le, mire akarják használni a kertet. Egy egyszerű lista elég:

  • Kik használják: gyerekek, kutya, idősek, kerekesszék vagy babakocsi?
  • Mi kell feltétlenül: étkezőhely, grill, játszótér, veteményes, medence, tároló, kocsibeálló?
  • Mennyi időt szánnak a kertre hetente? A gyep, a nyírt sövény és a veteményes sok munkát kér, a kavicsos évelőkert és a talajtakarók kevesebbet.
  • Milyen hangulat tetszik: rendezett, természetes, mediterrán, japános? Ötleteket a kertstílusokról szóló cikk ad.

Az adottságok közé tartozik a talaj (agyagos, homokos, vizenyős), a szél iránya, a kilátás, amit érdemes megmutatni, és a szomszéd ablaka, amit takarni kell. Ezek a későbbi döntéseknél újra előkerülnek.

3. lépés: zónák nagy foltokban

A zónázás a kerttervezés lépései közül a legfontosabb. Ilyenkor még ne rajzoljon részleteket: elég nagy téglalapokkal kijelölni, hol lesz a pihenő, a játék-, a gazdasági és a díszkert-zóna. Néhány alapelv:

  • A pihenő zóna (terasz) a ház kijáratához és a napfényhez igazodik.
  • A játékzóna látsszon a teraszról és a konyhaablakból.
  • A gazdasági zóna (tároló, komposzt, kuka, tűzifa) legyen közel a bejárathoz vagy a veteményeshez, de takarva.
  • A legnaposabb részt tartsa fenn annak, aminek a legtöbb nap kell: veteményesnek, napos évelőágyásnak, medencének.

A tervezőben a zónákat gyep, kavics vagy évelőágyás elemmel, egyedi felirattal (például „pihenő”) jelölheti, és később átalakíthatja a végleges elemekké.

4. lépés: utak és kapcsolatok

Az utak kötik össze a zónákat: a kaput a bejárati ajtóval, a teraszt a kerttel, a konyhát a veteményessel, a tárolót a kapuval. Rajzolja meg azokat az útvonalakat, amelyeken naponta jár, és nézze meg, hol keresztezik a gyepet. Ahol naponta átvág, ott előbb-utóbb kitaposott ösvény lesz, ha nem tervez oda utat.

Az út szélességét a használat adja meg: gyalogos ösvénynek kevesebb is elég, talicskához és két emberhez szélesebb kell. A méreteket a kerti út tervezése cikk foglalja össze. A tervezőben a mérőszalaggal ellenőrizze a szűk pontokat, például a ház sarka és a kerítés között.

5. lépés: felületek pontos méretre

Ha a zónák és az utak a helyükön vannak, a felületeket rajzolja meg pontosan: teraszt a bútorral együtt, gyepet egybefüggő formában, ágyásokat legalább 60–80 cm szélesen. Az Összesítés fülön ekkor már látszik, mennyi a burkolat, a gyep, az ágyás, és mennyi a még nem tervezett terület. Ez a pont a legjobb a változatok összevetésére: mentse el a tervet két néven, és hasonlítsa össze a számokat.

Ha a burkolatok és a ház a helyükön vannak, zárolja a Felületek és az Épületek réteget. Így a növények ültetésekor semmi sem mozdul el véletlenül.

6. lépés: növények – fák, cserjék, évelők

A növények kiválasztásánál a sorrend a mérettel csökken: először a fák, mert ezek helye a legnehezebben változtatható, és ezek vetik a legnagyobb árnyékot. Utánuk a cserjék és a sövények, amelyek a teret tagolják, végül az évelők, díszfüvek és talajtakarók.

Minden növénynél három dolgot ellenőrizzen: a kifejlett méretét, a fényigényét és a víz- és talajigényét. A tervező a kifejlett szélességet rajzolja körként, a Tulajdonságok panelen pedig a fény- és vízigényt és a télállóságot is mutatja. A tőtávolságról szóló cikk megmutatja, hogyan számolhatja ki a kifejlett szélességből, milyen messze legyenek egymástól a tövek, és milyen messze a faltól vagy a kerítéstől.

7. lépés: ellenőrzés és véglegesítés

A kész tervet három szempontból nézze át:

  1. Napfény. Kapcsolja be a napórák térképét egy tavaszi és egy nyári napra. A tervező figyelmeztet, ha egy növény fényigénye nem egyezik a helyén számított napórákkal. A módszert a napfény-elemzésről szóló cikk írja le.
  2. Figyelmeztetések. Az Összesítés jelzi a koronák erős átfedését, a telekhatáron átnyúló koronát, a burkolatra került növényt és a telken kívül eső elemet.
  3. Térbeli kép. A 3D nézetben ellenőrizze a magasságokat: takar-e a sövény, nem nyomja-e el a fa a házat.

Ha minden rendben, töltse le a PDF-et. Az első oldal a méretarányos alaprajz, a második a területek és a növénylista. Ezzel mehet a kertészetbe, a burkolóhoz vagy a kertépítőhöz.

A leggyakoribb tervezési hibák lépésenként

  • Felmérés: a kerítést telekhatárnak veszi, vagy kihagyja a közműaknákat.
  • Zónák: a teraszt a ház „hátsó” oldalára teszi, akkor is, ha az északra néz.
  • Utak: túl keskeny ösvények, és nincs út a kukához, a tárolóhoz.
  • Növények: a cserepes méret alapján ültet, nem a kifejlett méret alapján.

Mikor kérjen szakembert?

A saját vázlatterv a legtöbb kerthez elég, ha a munkát részben maga végzi, vagy egyszerű a kivitelezés. Szakember kell, ha jelentős a tereprendezés (lejtő, támfal, lépcső), ha öntözőrendszer, medence vagy tó épül, ha a közművek helye bizonytalan, vagy ha pontos költségvetés kell a kivitelezői ajánlatokhoz. Ilyenkor a vázlatot kiindulásként elküldheti egy kerttervezőnek; szakértői kertterv a kerttervezod.hu oldalon kérhető.

Rajzolja meg a kertjét most

Ingyenes, regisztráció nélkül, böngészőben – mobilon is. A terv a böngészőjében marad, PDF-ben és képként letölthető.

Gyakori kérdések

Hány lépésből áll a kerttervezés?

A gyakorlatban hét lépésből: felmérés, igények és adottságok, zónák, utak, felületek, növények, végül ellenőrzés. A lépések egymásra épülnek, ezért érdemes ebben a sorrendben haladni.

Mivel kezdjem a kert tervezését?

A felméréssel: telekméretek, ház helye, meglévő fák, közművek, lejtés és északi irány. Ezek nélkül a terv nem lesz méretarányos, és a kertben nem lehet visszamérni.

Mikor válasszam ki a növényeket?

A végén, ha a zónák, az utak és a felületek már a helyükön vannak. A fákkal kezdje, mert ezek határozzák meg a fényviszonyokat a kert többi része számára.

Mennyi idő megtervezni egy kertet?

Egy átlagos családi kert vázlattervét egy-két hétvége alatt el lehet készíteni, ha a felmérés megvan. Érdemes a tervet néhány napig pihentetni, és friss szemmel újra átnézni.

Kell-e tervrajz a kertépítőnek?

Egy méretarányos alaprajz növénylistával sokat segít az ajánlatkérésnél, mert mindenki ugyanarról beszél. Kiviteli munkákhoz a kertépítő általában saját felmérést is végez.

Kapcsolódó oldalak